Bevezetés [szerkesztés]

A közterületek rendje és tisztasága mindannyiunk közérzetét, biztonságérzetét befolyásoló tényező. E rend és tisztaság hatékonyabb védelme céljából 1983 óta van lehetőség közterület-felügyelet (a továbbiakban: felügyelet) létrehozására. A 3/1983. (I. 29.) MT rendelet a fővárosi felügyelet felállításának teremtette meg a jogi alapját. A 16/1984. (III. 18.) MT rendelet pedig a városokat, illetőleg a gyógy- és üdülőterületi településeket hatalmazta fel szervezet átalakításra. Jelenleg törvény^[1] szabályozza a felügyeletek létrehozását és feladatrendszerét. Napjainkban több mint 200 településen mintegy 1500 felügyelő végzi munkáját.

Szervezet és jogállás [szerkesztés]

Közterület-felügyeletet a községi, a városi képviselő-testület, a megyei jogú városi közgyűlés, a fővárosban - a helyi önkormányzatokról szóló törvény keretei között - a fővárosi kerületi képviselő-testület és a közgyűlés hozhat létre a polgármesteri (főpolgármesteri) hivatal belső szervezeti egységeként vagy önálló költségvetési szervként közterület-felügyelet elnevezéssel. Közterület-felügyeletet több önkormányzat társulásos formában is működtethet. A közterület-felügyelet feladatait a polgármesteri, a főpolgármesteri hivatalban alkalmazott egy vagy több közterület-felügyelő is elláthatja.

A közterület-felügyelet feladata [szerkesztés]

• a közterületek jogszerű használatának, a közterületen folytatott engedélyhez, illetve útkezelői hozzájáruláshoz kötött tevékenység szabályszerűségének ellenőrzése;

• a közterület rendjére és tisztaságára vonatkozó jogszabály által tiltott tevékenység megelőzése, megakadályozása, megszakítása, megszüntetése, illetve szankcionálása;

• közreműködés a közterület, az épített és a természeti környezet védelmében;

• közreműködés a társadalmi bűnmegelőzési feladatok megvalósításában, a közbiztonság és a közrend védelmében;

• közreműködés az önkormányzati vagyon védelmében;

• közreműködés a köztisztaságra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésében;

• közreműködés állat-egészségügyi és ebrendészeti feladatok ellátásában.

A felügyeletnek, illetőleg a felügyelet részéről eljáró felügyelőnek feladatot - a fenti keretek között - törvény, kormányrendelet és a fenntartó önkormányzat rendelete állapíthat meg. Az önkormányzat rendelete csak olyan feladatot állapíthat meg, melyet törvény vagy kormányrendelet nem utal más szerv hatáskörébe.

A közterület-felügyelő [szerkesztés]

Közterület felügyelőként csak olyan büntetlen előéletű magyar állampolgár foglalkoztatható, aki legalább érettségivel rendelkezik és megfelel a külön jogszabályokban előírt egészségügyi^[2] és képesítési^[3] követelményeknek.

A feladatkörében eljáró felügyelő hivatalos személy, feladatát a fenntartó önkormányzat illetékességéhez tartozó közterületeken, országosan egységes egyenruhában^[4] teljesíti. A felügyelő szolgálata teljesítésekor egyenruhájára kitűzve viseli az országosan egységes, egyedi azonosító számmal ellátott felügyelői jelvényt. A felügyelő - a helyi önkormányzat rendeleti szabályozása esetén - a település jelképét karjelzésként viseli.

Felügyelői intézkedések [szerkesztés]

• A felügyelő a törvényben és a végrehajtási rendeletben^[5] előírt módon köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a feladatkörébe tartozó jogszabálysértő tényt, tevékenységet, mulasztást észlel vagy olyan tényt, tevékenységet, mulasztást hoznak tudomására, amely a feladatkörébe tartozó ügyben beavatkozást tesz szükségessé.

• A felügyelő felvilágosítást kérhet attól, akiről alaposan feltehető, hogy a felügyelői feladat ellátásához érdemi tájékoztatást tud adni.

• A felügyelő a szabálysértésen tetten ért személyt igazoltatja, vele szemben – amennyiben azt jogszabály lehetővé teszi – helyszíni bírságot szabhat ki^[6], amelynek összege 3.000.-Ft-tól 20.000.-Ft-ig terjedhet. Helyszíni bírságolás esetén a közúti közlekedési előéleti pontrendszer hatálya alá tartozó megállási, várakozási, behajtási és korlátozási tilalmat megszegő járművezetőknek büntetőpontokat is ad.

• Ha a kívánt cél helyszíni bírságolással nem érhető el vagy az elkövető a helyszíni bírságolás tényét nem veszi tudomásul, esetleg a helyszíni bírság összegét vitatja, a közterület-felügyelő feljelentést tesz.

• Azt a személyt, aki személyazonosságát nem igazolja, annak megállapítására a legközelebbi rendőri szervhez a felügyelő előállíthatja. Ellenszegülés esetén az előállításhoz a rendőrség segítségét kell kérnie. A rendőrség megérkezéséig a felügyelő az érintett személyt feltartóztatja. A felügyelő előállítási joga kiterjed továbbá a szabálysértés elkövetésén tetten ért személynek az elkövetés helye szerinti szabálysértési hatósághoz történő előállításra is, a szabálysértési eljárás azonnali lefolytatása érdekében.

• A felügyelő a helyi közúton jogosult feltartóztatni a köztisztasági szabályokat megszegő, továbbá a táblával jelzett behajtási tilalmat vagy korlátozást megszegő járművet.

• Ha a korlátozott várakozási övezetben díjfizetés nélkül várakozó, a kiemelten védett, védett vagy korlátozott várakozási övezetben érvényes engedély nélkül elhelyezett, illetve a közterületen szabálytalanul elhelyezett jármű balesetveszélyt nem jelent, és a forgalmat nem akadályozza, rögzítésére - a jármű elszállításáig vagy további intézkedésig - a felügyelő kerékbilincset alkalmazhat.^[7]

• A felügyelő - az üzemben tartó értesítése mellett - elszállítással eltávolíthatja a közterületen szabálytalanul elhelyezett járművet, ha az a közúti forgalom biztonságát vagy a közbiztonságot veszélyezteti illetve a helyi közúton közterület-használati engedély nélkül tárolt, hatósági jelzéssel nem rendelkező azon járművet, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt.

• A felügyelő azt a dolgot, amelynek elkobzását a szabálysértésekről szóló törvény lehetővé, illetőleg kötelezővé teszi, átvételi elismervény ellenében visszatarthatja illetőleg visszatartja és az elkövetés helye szerint illetékes szabálysértési hatóságnak adja át.

• A felügyelő a mozgáskorlátozott igazolványt a helyszínen jegyzőkönyv ellenében elveszi, ha az érvénytelen, vagy megalapozott gyanú van arra, hogy az igazolvány hamis, meghamisították vagy azzal más módon visszaéltek.

• A felügyelő az intézkedéssel érintett személyről, az intézkedés vagy az eljárás szempontjából lényeges környezetről és körülményről, tárgyról kép- és hangfelvételt készíthet. A felügyelet közterületen, közbiztonsági, illetve bűnmegelőzési célból, bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon képfelvevőt (térfigyelő kamerát) helyezhet el, és felvételt készíthet.

• A felügyelő a vagyonvédelmi feladatainak ellátása során - a képviselő-testület rendelkezésére - az önkormányzat tulajdonában, használatában lévő területet, épületet vagy építményt lezárhatja, az oda illetéktelenül belépni kívánó személyt igazoltathatja, belépését megakadályozhatja, valamint az illetéktelenül ott tartózkodókat igazoltathatja és eltávolíthatja.

A felügyelő által használható kényszerítő eszközök [szerkesztés]

A felügyelő:

• a jogszerű intézkedésével szembeni ellenállás megtörése érdekében testi erőt, könnygázszóró palackot^[8],
  
• súlyos sérüléssel fenyegető, vagy a személye ellen intézett támadás, illetőleg az életét, testi épségét közvetlenül fenyegető magatartás elhárítására, valamint vagyonvédelemre testi erőt, könnygázszóró palackot, valamint szájkosárral ellátott szolgálati kutyát

alkalmazhat.

Szabálysértések [szerkesztés]

Az egyes szabálysértési tényállásokat tartalmazó kormányrendelet^[9] az alábbi cselekmények elkövetőivel szemben hatalmazza fel a közterület-felügyelőt a helyszíni bírságolás jogával:

• Közerkölcs megsértése
  
• Veszélyeztetés kutyával
  
• Csendháborítás
  
• Köztisztasági szabálysértés
  
• Hirdetményekkel kapcsolatos szabálysértés
  
• Veszélyeztetés tárgyak elhelyezésével, eldobásával
  
• Szeszesital-árusítás, -kiszolgálás és -fogyasztás tilalmának megszegése
  
• Tiltott fürdés
  
• Jégen tartózkodás szabályainak megszegése
  
• Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése (ezek közül csak a megállás, a várakozás, a táblával jelzett behajtási tilalom vagy korlátozás megszegése esetén)
  
• Útügyi szabálysértés
  
• Vásári és piaci szabályok megszegése

Ezeken kívül egyéb, elsősorban a közterület és a nyilvános hely rendje elleni szabálysértések (pl. koldulás, a középületek fellobogózása szabályainak megsértése, a fás szárú növények védelmi szabályainak megsértése), valamint a fogyasztóvédelmi szabálysértések (pl. jogosulatlan kereskedés) észlelése esetén intézkednek a felügyelők. Ezen cselekmények elkövetőivel szemben szabálysértési feljelentés megtételére van lehetőség.

A helyi önkormányzatok rendeletei szintén felhatalmazhatják a felügyelőket helyszíni bírság kiszabására. Jellemzően az alábbi tárgykörökben állapítanak meg feladatokat a felügyelők részére:

• a közterületek használatának (árusítás, építkezések, hirdetmények elhelyezése stb.) ellenőrzése
  
• a zöldterületek védelme
  
• a köztisztasággal és a hulladékgazdálkodással kapcsolatos szabályok betartatása
  
• az állattartás (különösen az ebtartás) rendjének ellenőrzése
  
• a járművek forgalmára, parkolására vonatkozó helyi szabályok betartatása

Az egyes települések eltérő sajátosságaiból adódóan igen változatos feladatok kerülhetnek még a közterület-felügyelők hatáskörébe, például:

• taxiállomások ellenőrzése
  
• bizonyos településrészeken a közterületi dohányzás megakadályozása
  
• a közkifolyók, szökőkutak használatának ellenőrzése
  
• a táborozás rendjének ellenőrzése
  
• guberálók szankcionálása

Jogorvoslat [szerkesztés]

Akinek a felügyelő intézkedése (feltéve, hogy az intézkedést követően közigazgatási hatósági vagy szabálysértési jogorvoslati eljárás nem indul), az intézkedés elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása jogát vagy jogos érdekét sértette, panasszal fordulhat a rendőrséghez.

A panasz elbírálására irányuló eljárásban a cselekvőképtelen személy helyett törvényes képviselője jár el, korlátozottan cselekvőképes személy helyett törvényes képviselője vagy meghatalmazottja is eljárhat. A panasz meghatalmazott vagy jogi képviselő útján is előterjeszthető.

A rendőrséghez a panaszt a felügyelői intézkedéstől vagy annak elmulasztásától, ha pedig a panasz előterjesztője az őt ért jogsérelemről később szerzett tudomást, a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon, de legkésőbb az intézkedéstől vagy annak elmulasztásától számított 3 hónapon belül lehet előterjeszteni.

A rendőrség a panaszról a beérkezéstől számított tíz munkanapon belül - a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint - dönt.

Hivatkozások [szerkesztés]