Közterület-felügyelő FEOR 5355

OKJ-BEN
SZEREPLŐ ADATOK . A szakképesítés azonosító száma: 52 861 03 0000 00 00

 

Ez
a leírás a Budapest Főváros közterületein működő Fővárosi Közterület-felügyelet
leírását tartalmazza, ettől a helyi önkormányzatok (települési, községi, városi,
fővárosi, kerületi) által működtettet közterület-felügyeletek eltérhetnek, az
önkormányzati testületek más feladatokat is meghatározhatnak az általuk
alkalmazott közterület felügyelőknek.

Pillanatnyilag
a magyar önkormányzati rendszer kétszintű, tekintettel arra, hogy a helyi
önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) és az
Alkotmány is települési, illetve területi szintet különböztet meg. A települési
illetve a területi önkormányzatokat összefoglaló néven helyi önkormányzatoknak
nevezzük.

A
fővárosi és kerületi önkormányzatok települési önkormányzatok. Ki kell azonban
emelnünk, hogy mind a fővárosi, mind pedig a kerületi önkormányzatok alapjogaik
tekintetében egyformák, kizárólag csak feladat- és hatáskör szempontjából van közöttük különbség.

Fővárosi
Közterület-felügyelet szolgálati csoportjai:

    * Pesti Közterületi Szolgálat I.

    * Pesti Közterületi Szolgálat II.

    * Budai Közterületi Szolgálat

    * Közlekedési Szolgálat (módosítás alatt)

    * Közlekedési Szolgálat II.

    * Központi Őr-Járőr Szolgálat

    * Akció Szolgálat

    * Köztisztasági Szolgálat

    * Angyalföldi Alközpont - XIII. kerület

    * Csepeli Alközpont - XXI. kerület

 

I. A MUNKA LEÍRÁSA (TARTALMA,
FELADATRENDSZERE)

1. a munka anyaga

A
helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében,
továbbá a 63/A.§-ban meghatározottak alapján Budapest Főváros Önkormányzata feladatkörébe
tartozó, a közterületi rend és tisztaság, valamint az épített és természeti
környezet védelme, illetve közreműködés a főváros közrendjének és
közbiztonságának védelmében<!--[if !supportFootnotes]-->[1]<!--[endif]-->.

Másképp:
Emberi viselkedések szabályozása. Jogszabályok, törvények alkalmazása.
Önkormányzati rendvédelem. Bűnmegelőzés.

2. a munka jellege

Szellemi-fizikai

Önkormányzati-
rendészeti szolgáltatás, bűnmegelőzés.

A
közterület-felügyeletek a közterület-felügyeletről, az államháztartásról, a
személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, a
szabálysértési jogszabályokról, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló, a IRM (a belügyminisztérium
jogutódja) és a különböző önkormányzati rendeletekben, továbbá testületi
határozatokban előírtak alapján látják el feladataikat.

A
Budapest Főváros Közgyűlése (továbbiakban Főv. Kgy.) 74/1999. (XII.30.) számú,
a fővárosi közterület-felügyeletszervezetéről és feladatairól szóló
rendeletének 2.§ alapján a Fővárosi Közterület-felügyelet Szervezeti és Működési
Szabályzatában kell meghatározni:

- a Felügyelet szervezetét,
jogállását, feladatait és hatáskörét,

- a Fővárosi Állategészségügyi
(Ebrendészeti) Telep működésének részletes szabályait, a térítési díjakat és a
közzététel módját.

A
1230/C/III/2/1992. (IX.24.) számú Főv. Kgy. határozattal kiadott, majd többszörösen
módosított Alapító Okirat rendelkezéseire, továbbá a törvényekben és más
jogszabályokban meghatározott jogokra, kötelezettségekre és feladatokra
figyelemmel Budapest Főváros Közgyűlésének Városrendészeti Bizottsága a
7/1992.(III.26.) Főv. Kgy. rendelet 5. számú mellékletében biztosított
jogkörében eljárva, a Felügyelet részére az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot
hagyta jóvá, 2008. október 22.-én

3. a munka tárgya

A
közterület rendje és tisztasága a lakosság közérzetét, biztonságérzetét
befolyásoló tényezők javítása (jobbítása). Tevékenységének célja, hogy
észrevételeivel felhívja a figyelmet azon magatartásokra, cselekményekre,
melyek lakótársaik-, és saját tiszta-, nyugodt életterük biztosítása érdekében
nem megengedhetőek.

Alaptevékenységek:

TEÁOR
75.00 Állat- és egészségügyi ellátás

TEÁOR
80.10 Személybiztonsági tevékenység

TEÁOR
80.20 biztonsági rendszer szolgáltatás

Szakágazat:
84.12.18 Lakás, kommunális szolgáltatások igazgatása

Vállalkozási
tevékenységek:

TEÁOR
38.22 Veszélyes hulladék kezelése ártalmatlanítása

TEÁOR
68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése.

 

 

I.          A Felügyelők közterületi renddel
kapcsolatos feladatai különösen:

1.) a közterületek jogszerű használatának, a
közterületen folytatott, engedélyhez, illetve útkezelői hozzájáruláshoz kötött
tevékenység szabályszerűségének ellenőrzése,

2.) a közterület rendjére és tisztaságára vonatkozó
jogszabályok által tiltott tevékenység megelőzése, megakadályozása,
megszakítása, megszüntetése, illetve szankcionálása,

3.) a jogellenes állapot jelzése, intézkedés
kezdeményezése, ha a szükséges eljárás más hatóság (szerv) hatáskörébe tartozik
(közterületen jogosulatlanul, jogszabályellenesen elhelyezett építmények,
tárgyak eltávolításának kezdeményezése),

4.)
közreműködés a főváros köztisztaságáról szóló önkormányzati rendelet végrehajtásának
ellenőrzésében,

5.)
közreműködés a közrend, a közbiztonság védelmében, valamint a közterületek
rendjét és biztonságát veszélyeztető tiltott cselekmények és tevékenységek
megelőzésében, megakadályozásában (a továbbiakban: bűnmegelőzési feladatok<!--[if !supportFootnotes]-->[2]<!--[endif]-->),

<!--[if !supportLists]-->6.)   <!--[endif]-->közreműködés a közterület, az épített és természeti
környezet

védelmében.

II.         A Felügyelet közlekedésrendészeti
feladatai különösen:

1.)
a Fővárosi Közgyűlés által
rendeletben meghatározott, kiemelten védett, védett, továbbá az időtartamban
korlátozott várakozási övezetben közlekedı, illetve várakozó járművek
parkolási, behajtási engedélyeinek ellenőrzése, visszaélés esetén külön
jogszabályban meghatározottak szerint szankcionálás, az engedély kiadójának
értesítése,

2.)
korlátozott várakozási övezetek
használatának felügyelete, a lakossági és intézményi engedélyek ellenőrzése,
intézkedés a Fővárosi Közgyűlés rendeletének felhatalmazása alapján és
szabályai szerint,

3.)
a Fővárosi Közgyűlés rendeletének
felhatalmazása alapján és szabályai szerint kerékbilincs alkalmazása
közterületen szabálytalanul elhelyezett járművekre,

4.)
a rendőrhatóság értesítése mellett -
a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabályban foglalt esetekben és
felhatalmazás alapján -, a közút kezelőjének megbízásából a járművek
közterületről való eltávolítása iránti intézkedés,

5.)
a közút kezelőjének megbízása alapján,
a közterületen tárolt üzemképtelen járművek eltávolítása iránti intézkedés,

6.)
a Fővárosi Közgyűlés által
rendeletben szabályozott, közterületen létesült taxiállomások használatának
ellenőrzése,

7.)
ellátja a fővárosi tulajdonú
közterületeken, a Fővárosi önkormányzat által telepített térfelügyeleti
technikai rendszer kezelését és az ennek során keletkező adatoknak a jogszabályok
szerinti felhasználását a közterületek rendjének ellenőrzése során.

III.         A
Felügyelet a főpolgármester eseti rendelkezésére ellátja a Fővárosi
Önkormányzat tulajdonában, használatában lévő vagyontárgy védelmét a vonatkozó
jogszabályok keretei között.

IV.       A Felügyelet állat-egészségügyi feladatai
különösen:

a.)
a főváros belterületén a kóbor ebek
befogásával, őrzésével, értékesítésével vagy ártalmatlanná tételével
kapcsolatos feladatok ellátása.

b.)
az állat-egészségügyi hatóság
rendelkezésére az embert mart, veszettség szempontjából aggályos eb és macska
14 napos, valamint az embert mart, veszettségre vagy veszettség fertőzöttségre
gyanús eb és macska 90 napos hatósági megfigyelése.

V.        A Felügyelet állat-egészségügyi
szolgáltatásai:

a.)
az elkobzott és a továbbtartani nem
szándékozott ebnek a Fővárosi Állategészségügyi (Ebrendészeti) Telepen történı
díjmentes átvétele,

b.)
bejelentésre a továbbtartani nem
szándékozott ebnek a tulajdonos lakásáról történő díjmentes elszállítása,
illetve - térítési díj ellenében - a helyszínen elaltatása és az állathulla elszállításáról,
ártalmatlanná tételéről való gondoskodás,

c.)
befogott vagy leadott gazdátlan
kutya új gazdához juttatása.

VI.       A Felügyelet
vállalkozási tevékenységei:

1.)
a vagyonkezelésbe adott ingatlanok
bérbeadása és működtetése,

2.)
kisállat-hulla ártalmatlanítás
érdekében történı elszállítása szerződéses partnerektől,

3.)
mérgező, élő, vagy elhullott állatok
kezelése.

VII.       A
Felügyelet – a részére jogszabályokban meghatározott feladatok végrehajtása
érdekében – a főváros közrendjének, közbiztonságának védelme, az önkormányzati
intézmények zavartalan működésének segítése, a rendkívüli események
következményeinek kezelése és az azonnali, hatékony intézkedések megtétele
érdekében, - szervezetén belül, munkaszüneti napokon is működő 24 órás ügyeleti
szolgálatként Vészhelyzet Információs Központot (a továbbiakban: VIK) működtet.

A
VIK feladatai különösen:

1.)
a Felügyelet feladatkörébe tartozó közterületi, rendészeti, közlekedésrendészeti,
köztisztasági, állategészségügyi feladatokat érintő

ügyeleti
feladatok ellátása,

2.)
a főváros közterületi rendjével, közállapotával, rendkívüli eseményekkel
kapcsolatos lakossági és egyéb bejelentések, észrevételek, panaszok,
segélyhívások fogadása, rögzítése és továbbítása a hatáskörrel rendelkezı
közigazgatási, rendvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi szervek és a közüzemi,
vagy egyéb lakossági szolgáltatást végző szervek részére,

3.)
információs honlap működtetése,

4.)
a jogszabályi előírások alapján – a rendkívüli eseményekkel kapcsolatos –
jelentések fogadása, rögzítése és adatszolgáltatás,

5.)
az intézmények és társulások illetékességi területén történt rendkívüli eseményekről
szóló bejelentés fogadása, szükség szerint továbbítása az intézkedésre jogosult
szerv részére és a megtett intézkedésekről Budapest Főváros főjegyzőjének
tájékoztatása a Főpolgármesteri Hivatal vezető ügyeletese vagy a védelmi és
gazdasági ügyosztály vezetője útján,

6.) az infrastruktúra működésének zavara, súlyos tömegszerencsétlenség,
katasztrófa vagy más rendkívüli helyzet közvetlen veszélye vagy bekövetkezése
esetén adatokat szolgáltat a megelőzés, védekezés és a következmények
elhárítását irányító szervezet számára és közreműködik a döntés-előkészítés
támogatásában, a döntéseknek a végrehajtó

szervezetek
részére történő eljuttatásában,

7.) az 1)-6) pontokban meghatározott feladatok ellátása mellett a minősített
időszakban<!--[if !supportFootnotes]-->[3]<!--[endif]-->
közreműködik a Felügyelet részére meghatározott feladatok végrehajtásában.

4. munkaeszközök

- Egyenruha, szolgálati
sapka

- Láthatósági mellény

- Szolgálati jelvény

- Névkitűző

- Karjelvény

- Mérőszalg

- Jegyzettömb, jegyzőkönyv,
feljelentési nyomtatvány

- HB, THB tömb

- Kerékbilincs

- Fényképezőgép,

- Videokamera,

- Diktafon

- Zseblámpa

- Rádiótelefon, URH rádió,
EDR (Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer) TETRA technológia válságkezeléshez
a GPS technológiával együtt kellene használni.

- Fax, irodatechnikai
eszközök

- Számítógép

- Időmérő eszköz

- Tömegközlekedési eszközök,
segédmotor, gépkocsi

- Útvonal tervek

- Jogtárak, szabványok,
katalógusok, segédletek

- Szolgálati kutya

 

5. feladatok teljesítési módjai, feltételei

- munkamód

ellenőrzés; az ellenőrzés
eredményeinek dokumentálása; az ellenőrzés során feltárt hiányosságokkal
kapcsolatos intézkedések megtétele, intézkedések kezdeményezése.

1. Tárgyias – személyközpontú: Tárgyakra,
   eszközökre vagy személyekre irányul a lényegi munkavégzés. (szüksége van
   empátiára, feltételekhez nem kötött pozitív odafordulás minden ember felé,
   a hitelességre és nyílt kommunikációra, alaptulajdonsága a bizalmatlanság).
2. Önálló – csoportos: A munkavégzés jellemzően
   önállóan, egyedül vagy csoportban, egymással együttműködve zajlik.
   Mindegyik kategória megtalálható Fővárosi Közterület-felügyelet munkamód
   tárában.
3. Strukturált – laza: Az elvégzendő feladatok
   illetve a feladatok elvégzésének módja előre adott, meghatározott / a munkát,
   feladatot ellátónak kell megterveznie, kitalálnia. Mindegyik kategória
   megtalálható Fővárosi Közterület-felügyelet munkamód tárában.
4. Rögzített idejű – kötetlen: A munkaidő szigorú
   idői keretek között zajlik vagy rugalmas időbeosztással, kezdéssel és
   zárással. Mindegyik kategória megtalálható Fővárosi Közterület-felügyelet
   munkamód tárában. Kevésbé jellemző a rugalmas munkaidő
5. Irányító – végrehajtó: A feladat elvégzése mások
   általi irányítással jön létre, vagy a feladatkiadását és elvégzésének
   ellenőrzését felette gyakorolják. Mindegyik kategória megtalálható
   Fővárosi Közterület-felügyelet munkamód tárában.
6. Gyors – lassú: A feladatvégzés során szükség van
   gyors, feszített vagy lassú /a saját vagy átlagostól eltérő/ munkatempó
   tartására. Mindegyik kategória megtalálható Fővárosi Közterület-felügyelet
   munkamód tárában.
7. Rendezett – rendezetlen: A munkavégzés során jellemzően
   szükség van szigorú rendszabályok, eljárások (higiénia stb.) és rend
   tartására.

 

 

- mozgásos feltételek

Szükséges
a tartós fizikai-szellemi teljesítőképesség!

A
napi aktív, dinamikus, tettrekészség, egyszerű mozgásos gyakorlatok, többórás mozgásos, szabadban végzett
ellenőrzéstől a számítógépen irodában, ügyfélszolgálaton, járőr szolgálattól a
fokozott mozgásteljesítménnyel járó akció szolgálatig minden tevékenység
megtalálható a felügyeletnél. Munkakezdéskor szükséges a pihentség érzetének és
a alkalmas edzettségi állapot meglétének érzete. A törvény által előírt testi
erő alkalmazása és az esetleges konfliktus helyzetek során (esetleg)
szükségessé váló önvédelmi fogások községszintű alkalmazása indokolja a mozgásos előképzettség, ügyesség,
koordináltság, fittség felmérést és meglétét.

A
felügyelő esztétikailag is megfelelően kell, hogy mozogjon, mivel a feladatait
nyilvánosság előtt látja el.

A
teljesítményfokozás tudományosan, tervszerűen irányított folyamatban kellene,
hogy megjelenjen. Az-az a felügyelőknek sportnapot, alaki foglalkozásokat
kellene bevezetni.

Mozgásképzésükben
az alábbiakat kellene fejleszteni:

<!--[if !supportLists]-->-         
<!--[endif]-->mozgás motoros
(koordináció, kondíció, stb.)

<!--[if !supportLists]-->-         
<!--[endif]-->organikus
feltételek

<!--[if !supportLists]-->-         
<!--[endif]-->technikai,

<!--[if !supportLists]-->-         
<!--[endif]-->taktikai

<!--[if !supportLists]-->-         
<!--[endif]-->értelmi

<!--[if !supportLists]-->-         
<!--[endif]-->egészségügyi

<!--[if !supportLists]-->-         
<!--[endif]-->pszichikai
ismeretek

<!--[if !supportLists]-->-         
<!--[endif]-->önismeret,
erőnlétfelmérés

Hosszú
távon a fejlődés feltétele az, ha a beszédhez kötődő személyiségrészünket és
testi, mozgásos élményeink
szavak előtti világát össze lehet kötni. Az intézkedések
során testi-érzelmi-vegetatív és kognitív történések speciális szintézise jön
létre. Ezeket a felügyelőnek rendezni, kezelnie kell. Rendszeres, folyamatos,
tudatos tevékenység szervezéssel a veszélyhelyzetek csökkenthetőek. A sok járás
miatt az egyensúly érzéknek is stabilnak kell lennie.

- helyhezkötöttség mértéke

A felügyelő beosztásától,
beosztási helyétől függ. (állás, járás, futás, ugrás, ülés

- munkaegészségügyi adottságok és feltételek

78/1999. (XII. 29.) EüM-BM
együttes rendelet

a közterület-felügyelők
egészségi, fizikai és pszichikai alkalmassági követelményeiről<!--[if !supportFootnotes]-->[4]<!--[endif]-->

Az Országos Munkabiztonsági
és Munkaügyi Felügyelőség átvette a munkaegészségügyi
feladatok ellenőrzését az ÁNTSZ-től. Foglalkozás-egészségügyi célvizsgálat
keretében azt is számon kéri, amit eddig nem ellenőrzött az ÁNTSZ.

Eddig a
legtöbb foglalkozás-egészségügyi szakorvos elvégezte ugyan az előzetes és
időszakos alkalmassági vizsgálatokat, de csupán ímmel-ámmal látta el a
munkavédelmi törvényben munkaegészségügyi
feladatait. 

Nem végeztek kozkázatértékelést, nem vettek részt mentési terv és megelőzési
stratégia készítésében, illetve egyéni védőeszközök
meghatározásában. Az elsősegélynyújtók oktatásákor pedig többen még
az aláírásra sem vették a fáradtságot. Nem volt azonban nehéz dolguk,
mivel az ÁNTSZ sem  kérte számon a munkaegészségügyi ellenőrzésnél.

 Most a célvizsgálat során az OMMF ellenőrzi, hogy a
foglalkozás-egészségügy közreműködött-e:

• a kozkázatértékelésben

• egyéni védőeszközök meghatározásában

• a veszélyes gépek üzembehelyezésben

• a mentési terv készítésében

• a megelőzési stratégia készítésében

• vannak-e előzetes és időszakos vizsgálatok, szabályszerűen történtek-e
(belépés előtt)

• előzetes és időszakos vizsgálatok rendjét szabályozzák-e

• elegendő számú oktatott elsősegélynyújtó van-e

  Amennyiben a kockázatértékelés, egyéni védőeszközök
meghatározása, veszélyes gépek üzembe helyezése teljesen hiányzik, az sokkal
súlyosabb probléma, mint hogy az orvos nem működött közre benne, mert azt eddig
is bírságolták, és a célvizsgálatnál pedig  ezt ellenőrzik.<!--[if !supportFootnotes]-->[5]<!--[endif]-->

- munkatársi kapcsolatok jellemzői

A munkahelyi hierarchia
konfliktusai<!--[if !supportFootnotes]-->[6]<!--[endif]-->

A munkahelyi szervezet
számos pszichoszociális terhelés, konfliktus forrása. A munkahelyi pszichés
klíma fontos tényezői: az informáltság és a részvétel (vagy ezek hiánya), a jó
kapcsolat a munkahelyi vezetőkkel és a munkatársakkal, az egyén rövidebb és
hosszabb távú perspektívája a szervezetben, a munkahely és ezen belül a saját
tevékenység presztízsértéke a munkahelyen belül és kívül (az egyén
igényszintjének, elvárásainak függvényében). Minden e területen jelentkező
pszichoszociális terhelés annál jelentősebbé válik, minél jobban függ az egyén
az adott munkahelyi szervezettől (minél korlátozottabb a munkahelyváltás
lehetősége).

Az egyén informáltsága és
részeltetése az őt érintő döntésekben a személyiség célszerű munkavégzőképességének
legfőbb ösztönzője, érték- és norma-rendszerének pozitív alakítója. Hiánya
közönyössé, bizalmatlanná, sérülékennyé teheti az embert. A munkahelyi
konfliktusok jelentős részét az a bizonytalansági űr okozza, amely az
informáltság és a participáció<!--[if !supportFootnotes]-->[7]<!--[endif]-->
hiányában a személyiség és személyi környezete között keletkezik.

Ma már nemigen beszélnek
demokratikus, diktatórikus, laissez-faire vezetési stílusokról. A szervezet
felépítése szerint van vertikális szervezet (szigorú alá- és fölérendeléssel)
és horizontális szervezet (jelentős szakmai specializációval). A jelentős függőleges
tagoltságú szervezetben az embert hangsúlyozó vezetés (social-emotional leader)
a kívánatos, a horizontális tagoltságú szervezetben, pedig a feladatot
hangsúlyozó vezetés (task-oriented leader).

Harminc év alatt a vezetők
számaránya a munkavállalók között 5%-ról 15-20%-ra növekedett. Ezért is fontos,
milyen nagy az elfogadási, azonosulási távolság a vezető és az utolsó még
számbavett munkavállaló között. Távolságtartó vezetői magatartás csak akkor
engedhető meg, ha a feladatok pontosan és jól meghatározottak, és a vezetővel
jók a kapcsolatok. Kis „távolság” akkor jó, ha előnytelenek a munkatársi
kapcsolatok, és a vezető nagyon érdekelt a munkatársakkal való érzelmileg
pozitív kapcsolatában.

A vezetői tekintély mind
jobban elveszti (hűbér)úri jellegét, és elnyeri egyfajta kiszolgáló,
„szervíz”-funkció tekintélyét, azaz a vezetőnek az teremt tekintélyt, ha
megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a szervezet tagjai és csoportjaik
optimálisan teljesíthessék feladataikat: biztosítom neked a feltételeket, tehát
elvárhatom tőled a jó munkát. A vezetők minden szinten csak annyiban lehetnek
tartósan sikeresek, amennyiben beosztott munkatársaikat személyes sikerekhez
juttatják. A vezetés így válhat intenzív hatóerővé.

Aki vezet, az
beavatkozásával valamit befolyásolni akar. A vezetés parancsoló formája a
hatalom, a (hűbér)úri tekintély alapján érvényesül. Az együttműködő vezetés
kényszermentes tekintélyen alapul, olyan befolyásoláson, amit nem éreznek
idegennek, hanem amelyik segíti az ön- és a csoportmeghatározást. Az ilyen
„szervíz”-tekintélyt nemcsak elismerik, de igénylik is, mert segít a
vezetetteknek meglelni saját hatékonyságukat.

A munkatársak szakmai és
emberi önmegvalósításának biztosításán alapuló tekintély interaktív
tulajdonság, amelyet interperszonális érzékenységnek lehet nevezni. Ez
fejleszthető, tanulható kommunikációs készség.

A munkahelyi hierarchia
természetes velejárója a karrierre törekvők jelenléte és harca. Legtipikusabb a
magasan képzett fiatalok esete. Náluk a foglalkozási karrier és a
családalapítás ugyanazokra az évekre esik. Számos nyugat-európai országban
végzett vizsgálat szerint ez pszichoszociális stressz forrása a 25-35 éves
korosztály diplomásai számára. Fokozott a stressz a nők esetében, hiszen a
foglalkozási szerep mellett ugyanebben az életszakaszban a szülés, a
gyermeknevelés és a bármilyen szerény igényű háztartásvezetés is rájuk hárul.

A középkorúak számára
viszont pszichoszociális megterhelés a fiatal diplomások karrierigénye, amely
az évtizedekkel ezelőttivel összehasonlítva teljesen új formát ölt: az új
generáció gyerekkortól birtokolja és alkotja az új technikát, a helycserére
kárhoztatott idősebb generáció pedig kétségbeesetten védelmezi pozícióit, mert
reménye sem lehet arra, hogy tanácsadója legyen a fiatal vezetőknek.

A munkahelyen gyakori
ártalom a pszichoterror. A Nobel-díjas Selma Lagerlöf meséjében a fára mászott
kisfiút lent egy vérszomjas róka várta. A kisfiút barátai, a vadludak mentették
meg: állandó mélyrepüléseikkel teljesen kimerítették, cselekvésképtelenné
tették a rókát. Az angol szakkifejezés, a „mobbing”, Konrad Lorenztől
származik, aki a csókáknál figyelte meg: csoportosan támadnak egy másik
állatra, hogy elűzzék. Innen vette át az irodalom a „mobbing” szót a munka
világában előforduló kollektív üldözés, zaklatás megnevezésére. Leggyakrabban a
főnökök, de pártfogoltjaik is gyakorolják. Munkahelyi előfordulása 5-7%.
Legalább fél éven át, minimum heti egy inzultus jelent egy személy számára
pszichoterrort. Az inzultus leértékelheti a munkateljesítményt, bármivel meg
lehet a személyt gyanúsítani, véleménynyilvánítását gátolhatják, értelmetlen
feladatra kötelezhetik.

A munkahelyi hierarchia
sokszor észre sem veszi, mivel traumatizálja a beosztottakat. Az állami intézményekben
a munkaköri leírásokból leginkább csak az derül ki, hogy a dolgozónak hány
különböző főnök parancsol. A gazdaság ehelyett inkább pontosan definiált
munkafeladatra köt munkaszerződést.

A pszichoszociális stressz
egyik előidézője a munkahelyi bizonytalanság. Különösen így van ez
átszervezések, összevonások, decentralizáció esetén. Hónapokig mindenki a
bizonytalanság vákuumában él. Ekkor lenne a legnagyobb szükség egyértelmű
információkra, de a főnökök (és az ő főnökeik is) ilyenkor a legkevésbé
igénylik (vállalják) a nyilvánosságot. A bizonytalan várakozás romboló hatású.
Hónapok, évek kellenek a létrejött új szervezetben az emberi kapcsolatok
újraszerveződéséig; erre a vezetés rendszerint nem ad(hat) türelmi időt, az új
helyzetre való beállítódásig nagy a veszélye a pszichoszociális trauma
kialakulásának.

- kritikus munkaszituációk (munkaerkölcs szempontjából)

- pálya társadalmi megbecsülése, presztízse

II. A MUNKAVÉGZÉS SZEMÉLYI
KÖVETELMÉNYEI

1. egészségügyi követelmények

A
fegyveres szolgálatra vagy nagy személyes felelősséggel járó munkakörökre
jelentkezőknél például atomerőműben, vegyi üzemben, a közlekedésben
egyértelműen kizáró ok, ha kiderül, hogy az illető hajlamos az agresszivitásra,
labilis idegzetű, neurózisban, illetve depresszióban szenved. A szakember
elmondta: a pszichológiai laborokban évente 2000-2500 fegyveres szolgálatra
vállalkozót és több ezer közterületfelügyelő-jelöltet vizsgálnak meg. Általában
az érintettek tíz százaléka küszködik olyan személyiségproblémával, ami miatt
nem kaphat fegyvert a kezébe, vagy nem alkalmas arra, hogy közterületen
előforduló konfliktusban részt vegyen.<!--[if !supportFootnotes]-->[8]<!--[endif]-->

78/1999. (XII. 29.) EüM-BM együttes rendelet a
közterület-felügyelők egészségi, fizikai és pszichikai alkalmassági
követelményeiről

2. érzékszervi követelmények<!--[if !supportFootnotes]-->[9]<!--[endif]-->

Adottságok

      Fizikai

            Állóképesség                                   kiemelkedő

            Erős fizikum

            Külső megjelenés

      Fiziológiai

            Látás

            Hallás

            Szaglás

            Ízérzékelés

            Tapintás

            Egyensúlyérzékelés

            Térlátás

            Térbeli tájékozódás

            Kézügyesség

            Stabil kéztartás

            Mozgáskoordináció

3. ügyességi követelmények

MÓDSZERKOMPETENCIÁK

Gondolkodás

      Absztrakt (elméleti) gondolkodás

      Áttekintő képesség

      Logikus gondolkodás

      Kritikus gondolkodás

      Rendszerező képesség

      Kreativitás, ötletgazdagság

      Ismeretek helyén való alkalmazása

      Új ötletek, megoldások kipróbálása

      Általános tanulóképesség

      Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés)

      Felfogóképesség

      Numerikus gondolkodás/matematikai készség

      Információgyűjtés

      Következtetési képesség

Problémamegoldás

      Hibakeresés (diagnosztizálás)

      Problémaelemzés, -feltárás

      Problémamegoldás, hibaelhárítás

      Tervezés

      Értékelés

      Kontroll (ellenőrzés)

      Lényegfelismerés (lényeglátás)

      Okok feltárása

      Helyzetfelismerés

4. értelmi képességek iránti követelmények

Pszichológiai

            Érzelmi stabilitás,
kiegyensúlyozottság

            Tűrőképesség

5. személyiségre vonatkozó követelmények

Jellemvonások

     
Elhivatottság, elkötelezettség

      Fejlődőképesség, önfejlesztés

      Felelősségtudat

      Kitartás, akaraterő

      Kockázatvállalás

      Megbízhatóság

      Monotónia-tűrés

      Önállóság

      Döntésképesség

      Önfegyelem, önuralom

      Pontosság

      Precizitás

      Rugalmasság

      Stressztűrő-képesség, bátorság,

      Szervezőkészség, kapcsolat teremtő
készség

      Szorgalom, igyekezet, szerénység, becsvágy,

      Terhelhetőség

      Türelmesség, sportszerűség,

- munkával kapcsolatos állásfoglalásban

TÁRSAS KOMPETENCIÁK

Együttműködés

      Kapcsolatteremtő készség

      Kapcsolatfenntartó készség

      Interperszonális rugalmasság

      Udvariasság

      Kezdeményezőkészség

      Határozottság

      Meggyőzőkészség

      Konszenzus készség

      Empatikus készség

      Segítőkészség

      Motiválhatóság

      Motiválókészség

      Visszacsatolási készség

      Irányíthatóság

      Irányítási készség

      Tolerancia

- érzelmi életben

Konfliktuskezelés

      Kompromisszumkészség

      Konfliktuskerülő készség

      Rivalizáló készség

      Konfliktusmegoldó készség

      Engedékenység

- személyiség törekvéseiben

Kommunikáció

      Fogalmazó készség

      Nyelvhelyesség

      Tömör fogalmazás készsége

      Kommunikációs rugalmasság

      Közérthetőség

      Prezentációs készség

      Hatékony kérdezés készsége

      Meghallgatási készség

      Adekvát metakommunikációs készség

- munkaerkölcs követelményeiben

Munkamódszer, munkastílus

      Rendszer(ek)ben való gondolkodás
(rendszerszemlélet)

      Módszeres munkavégzés

      Gyakorlatias feladatértelmezés

      Intenzív munkavégzés

      Körültekintés, elővigyázatosság

      Figyelem összpontosítás

      Figyelem megosztás

      Nyitott hozzáállás

      Eredményorientáltság

      A környezet tisztán tartása

III. TANULÁSI ÉS ALKALMAZÁSI
FELTÉTELEK

1. foglakozás gyakorlásához vezető tanulmányok és
gyakorlat felvételi követelményei

Alapkövetelmény: érettségi
vizsgát igazoló tanúsítvány.

A 15/2008. (VII. 28.) IRM rendelet, Az igazságügyi és
rendészeti miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések felsorolása és
vizsgakövetelményeit szabályozza. 360 órás időkeretben történő OKJ-ben előírt
tanfolyami végzettséget ír elő.

Követelmény még a: Köztisztviselők
képesítési előírásairól 9/1995. (II. 3.) Kormány Rendelet

1. számú melléklet

A helyi önkormányzat
képviselő-testülete hivatalában az egyes feladatkörökhöz meghatározott
szakirányú (alapképzésben szerezhető) iskolai végzettségek és szakképesítések

13. Közterület-felügyelői
feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

főiskolai szintű rendvédelmi
felsőoktatásban szerzett szaknyomozó vagy szervező szakképzettség; egyetemi
vagy főiskolai szintű katonai felsőoktatási intézményben (jogelőd intézményében)
szerzett határrendészeti és védelmi vezetői, illetve azzal egyenértékű
szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és a Rendőrtiszti
Főiskolán szerzett szakképesítés; egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és
közterület-felügyelői vizsga.

A II. besorolási osztályban:

rendészeti szakközépiskolai
végzettség vagy ezzel egyenértékű más korábbi képzési formában szerzett
végzettség; rendőr szakközépiskolai, határrendészképző szakiskolai végzettség;
középiskolai végzettség és rendőri szakképesítés vagy ezzel egyenértékű más
korábbi szakképesítés, határrendész szakképesítés vagy ezzel egyenértékű más
korábbi szakképesítés; középiskolai végzettség és közterület-felügyelői vizsga.

2. szakosodás lehetőségei

Jelenleg nincs, de nagyon
szükséges lenne.

3. elérhető munkakörök és beosztások

- őr-járőr (posztos,
gyalogos, smkp, gk.)

- ügyeletes, adminisztrátor,
koordinátor, ügyintéző

- csoportvezető, alközpontvezető

- szolgálatvezető

- osztályvezető helyettes

4. munkaidő, műszakok jellemzői

Varga Géza<!--[if !supportFootnotes]-->[10]<!--[endif]-->, a
Közterület-felügyeleti Dolgozók Országos Szakmai Tanácsának elnöke

Egyetértek a kormány és a
szakszervezet, a kormány és a köztisztviselők viszonyáról elhangzottakkal.
Egyetlen dolog miatt kértem szót. A köztisztviselői törvény sokadik módosítása
szerint a közterület-felügyelet működéséről 2000. január 1.-jétől külön törvény
rendelkezik. Ez a törvény kategorikusan előírja, hogy a közterület-felügyelő
2000. január 1-jétől köztisztviselő. A köztisztviselői törvényt azonban nem
igazították a közterület-felügyeleti törvényhez és az annak végrehajtását
szabályozó rendelkezésekhez. A közterület-felügyelők — mintegy 1200-1400
munkavállaló — több műszakban dolgoznak az országban. A délutáni pótlékjuk
azonban a többszöri módosítás ellenére kimaradt a köztisztviselői törvényből.
Ismeri a törvény az éjszakai pótlékot, a vezetői pótlékot, a gépkocsivezetői
pótlékot, ám a délutáni pótlékot elfelejtette..Azt kérem az Elnökségtől, hogy
az MKKSZ javaslatai közé iktassák be a közterület-felügyelők délutáni pótlékjának
igényét is.

5.A foglakozás helye a gazdaságban és társadalomban

Jog – Államigazgatás -
Közigazgatás – Közszolgálat

(közigazgatási olvasmányok,
Közszolgálat; a Magyar közigazgatás személyi állománya és személyzeti rendszere
az empirikus adatok tükrében; szerző Gajduschek György; kiadó: KSZK ROP 3.1.1.
PROGRAMIGAZGATÓSÁG)